2016. augusztus 13., szombat

Erasmus+ 2016 Nyelviskola - The End



Eltelt a hat hét, vége egy aktív, hasznos, felejthetetlen, de egyben nehéz idõszaknak. Az utolsó napok már mindig nehezek, mert az ember állandóan arra gondol, hogy nehogy elfelejtsen valamit, minden rendben legyen, hivatalos papirok, jegyek,  ajándékok... Az ember agya ilyenkor  már otthon jár, az itteni már megszokott, bejáratódott hétköznapokból vissza kell rázódni az otthoni mindennapokba. 
Itt a tanuláson kívül még el kellett rendeznem a hivatalos papirokat, mobilitási igazolvány, bizonyítvány, repulōjegy, buszjegy... A ETC irodában mindig nagyon kedvesek és segítõkészek voltak.


Az iskolában számos olyan diák dolgozik, akik ide jártak nyelviskolába, majd itt maradtak a nyelvet gyakorolni, tanulni, úgy, hogy közben segítik a többi nyelvtanulót, illetve a nyelviskolát. Õk vezetnek körbe az iskolában, mutatják meg a várost, szervezik a kirándulásokat, szabadidõs programokat, sportversenyeket...
Segítenek minden problémában, ha máshogy nem, hát ùgy, hogy megmondják kihez kell fordulnod.
A diákok, sok esetben szívesebben fodulnak a korban hozzájuk közel állókhoz, illetve azokhoz, akik nyelvtudása ugyanúgy nem tökéletes.
Az iskola egyébként mindenben segít, szállás, utazás, szabadidõ... az itt töltött idõ minden részletére gondolnak, folyamatosan figyelnek. 

Forrás:https://www.facebook.com/etc.international/photos/a.10151923244690181.886446.95575105180/10157255636700181/?type=3&theater

Nem tudok statisztikát, de idén nyáron is nagyon sok diák érkezett ide nyelvet tanulni. Mutatja ezt az is , hogy az iskola folyamatosan kereste a befogadó családokat - a "host family"-ket. Az iskola Facebook oldalán és a város számos pontján, folyamatosan látható volt a hirdetés. Nagyon népszerū itt ez a fajta szállás. Egy-egy család, lakásától függõen fogad be - természetesen nem ingyen - nyelvtanuló diákokat. Ilyenkor erre az idõszakra a diák szinte a család részévé válik, együtt reggeliznek, vacsoráznak, hétvégén esetleg együtt kirándulnak. Az iskola, a diákok véleménye, visszajelzése alapján folyamatosan kontrollálja a családokat, és segít megoldani az esetleges problémákat. Úgy vélik, ez a legideálisabb a nyelvtanuló számára, hogy a nyelvet saját hétköznapi környezetében sajátítsa el, gyakorolja, hallja a mindennapok angolját. Jó lehetõség ez arra is, hogy barátokat szerezzen a nagyvilából, megismerjen más kultúrákat, szokásokat, megtanulja elfogadni a "másságot" , megtanulja tolerálni a különbözõségeket. Van olyan olasz osztálytársam, akinek a családjában a férj angol, a feleség kínai, társai pedig Mexikóból és Spanyolországból érkeztek.  Elképesztõ lehetõség ez... 
A tavalyi nyelviskolában sok, hozzám hasonló korú tanár volt, itt azonban jellemzõen felsõoktatásban tanuló, vagy oda készülõ diák tanult. Azért elvétve itt is akadt a korombeli. Õk általában nemzetközi cégeknél dolgoznak, munkájukhoz van szükségük az élő nyelvtudása. Olyannal is találkoztam aki Angliában szeretne munkát vállalni ezért tanulja a nyelvet.
Idén újra sikerült egy szakmai kapcsolatot kiépíteni. Egy bournemouthi óvodában dolgozó óvodapedagógussal,  a tavalyi francia projekthez hasonlóan egy új projektet fogunk indítani várhatóan októberben. Egyszerűsíti a dolgot, hogy most itt helyben személyesen tudjuk megbeszélni a részleteket. Sajnos a szabály hogy a gyerekekről nem készülhetnek fotók itt is él nemcsak Franciaországban. A projekt során remélhetően megismerjük majd egy angol óvoda mindennapjait, a gyerekek munkái, ünnepeiket, szokásaikat. De tudjuk mutatni nekik a mi óvodákat a magyar hagyományokat, szokásokat, óvodák hétköznapjait ünnepeit.
Köszönettel tartozom mindenkinek aki a mobilitásom megvalósulását segítette,  a Tempus közalapítvány és a Hungary-Expert tanártovábbképzési csapatának, ÁMK vezetőjének,  kollégáimnak, barátaimnak, de legfőképpen az óvoda vezetőjének Kovács Tibornénak, aki folyamatos hittel és bizalommal inspirál a tanulás, az önképzés, a fejlődés útján. Köszönet a sok ismerősnek, olvasónak, akik folyamatosan biztattak, velem örültek, és blogbejegyzéseimet olvasták.
Mindemellett a legnagyobb köszönet a családomnak jár!

A héten azért történt még velem néhány érdekes dolog. Az osztály ùjra megújult, tanárunk egyenesen Dél-Afrikából érkezett, a diákok Braziliából, Spanyolországból és az Egyesült Arab Emirátusokból.






Hétfõn este színházban voltam. A Brownsea Island Open Theatreben néztem meg Shakespeare : A két veronai nemesét. 


A szabadtéri színház  Brownsea szigetén van, ahova komppal lehet átjutni Poolból. 










A sziget ismert az angolok körében, mert Robert Baden-Powell, a cserkészet megalapítója itt szervezte meg az elsõ cserkésztábort.
"A kedvező kimenetelű táborozás hatására 1908. január 24-én kihirdette Birkenhead-ben (a YMCA székházában) a cserkészet megalakulását. Ugyanebben az évben megjelent könyve, a Cserkészet fiúknak hatalmas sikert aratott, és egy év alatt hat kiadásban fogyott el. A fiatalok körében hatalmas népszerűségre tett szert, és sorra alakultak a cserkészőrsök és csapatok. 1909. szeptember 4-én a londoni Kristálypalotában rendezett cserkésztalálkozón mintegy 11 ezer fiúcserkész vett részt. Mellettük megjelentek az első lánycserkészek is."
(Forrás: Wikipédia)

Fotó:flitwickscoutgroup.org.uk


A sziget egyébként a National Trust tulajdonában van. 


A kastélyt ami a szigeten van, a John Lewis Partnership vásárolta meg, hogy a dolgozóinak nyaralóhelyet, pihenést biztosítson. Olyasmi, mint nálunk a vállalati üdülõk régen. A cég a 3. legnagyobb angol magánvállalat a UK-ban, tulajdonában van a John Lewis, és a Waitrose üzletlánc.

Fotó:www.dorsets.co.uk

A színház a szigeten 1964 óta, minden nyáron Shakespeare darabokat mutat be. Idén a Két veronai nemest mutatják be . Az elõadások teltházzal mennek. Az elõadás különleges  helyszíne a sziget, a középkori templom és kastély között, egy gyönyörū erdõ közepén sajátos hangulatot varázsol. Az angolok természetesen mint mindennek, ennek is megadják a módját...
A szigetre mindenki piknikkosárral, plédekkel érkezett, majd a fūbe leheveredve, komótosan  elfogyasztották az elemózsiát, elõkerült egy-egy boros, vagy pezsgõsüveg...
A szünetben hosszú sor kígyózott a jótékonysági sátor elõtt, amiben az önkéntesek árulták finom házi suteményeiket, teát, kávét. Szerintem mindenki vásárolt...
Aki szokta nézni a Miss Marple, vagy a Kisvárosi gyilkosságok sorozatát, szerintem el tudja képzelni az eseményt ...   :)









A darabot egyébként most nyáron Magyarországon, a Margit szigeten is jásztották, méghozzá angol nyelven. 


A darab  története ha valakit érdekel.



Nagy Rita





2016. augusztus 11., csütörtök

Nyári továbbképzések - eTwinning e3


Az eTwinning e3 projekt keretében a nyár folyamán két továbbképzésen is részt vettünk.
Az első képzés témája a „Korszerű pedagógiai módszerek és IKT eszközök alkalmazása az eTwinning program keretében”, amely Budapesten került megrendezésre július végén. A 30 órás képzésen óvodánkból ketten vettünk részt (Mosonyi Györgyné és Cseréné Marczal Zsuzsanna).  Sok értékes információval gazdagodtunk az eTwinning projektek lebonyolításával kapcsolatban, gyakorlati munka során ismerkedtünk meg különböző pedagógiai módszerekkel, IKT eszközökkel, azok alkalmazási lehetőségeivel.
A munka a Nyári iskolában az 50 órás Intel Teach Essentials projektpedagógiai képzésen  folytatódott július-augusztus hónapban. Itt már hárman (Mosonyi Györgyné, Győrikné Kargl  Mária, Cseréné Marczal Zsuzsanna) bővíthettük tudásunkat.  A helyszín két alkalommal Budapesten, három alkalommal pedig a közeli Velencén volt.  Trénerünk, Dr. Főző Attila László vezetésével a képzés alatt képet kaphattunk arról, hogy mit jelent a projektpedagógia a gyakorlatban. 
Az itt elsajátítottakat igyekszünk eredményesen beültetni a mindennapi munkánkba.


Cseréné Marczal Zsuzsanna
Győrikné Kargl Mária

2016. augusztus 10., szerda

Erasmus+ 2016 ...már csak egy hét...




Lassan véget érnek a nyelviskolás napok, a végéhez közeledik a mobilitás.
A héten az új diákok mellett új tanárokat is kaptunk. Újabb tanítási stílus, ùjabb feladatok. Az osztályba jelenleg 13-an vagyunk, ebből 10 fiú három lány, heten Szaúd-Arábiából, ketten Spanyolországból, egy Koreából, ketten pedig Olaszországból érkeztek.
Heti feladatok között szerepelt egy történet megírása, abból "szövegkönyv" készítése, majd eljátszása, kiemelt téma volt természetesen az ókori és az újkori olimpia, a digitális technológia, a digitalizált világ... 
Nagyon vidám és érdekes óra volt, amikor az angol dialektusokról beszélgettünk. A Wikipédia szerint "Az angol nyelv a világ egyik legelterjedtebb nyelve. Az anyanyelvi beszélők száma 309 - 380 millió között van. Számos országban hivatalos nyelvként használják a közigazgatás megkönnyítése céljából. Velük együtt számuk elérheti az 508 - 980 millió közötti értéket is. Pozitív becslések szerint majd egymilliárd ember tanul valamilyen szinten angolul. "
Ha valakit érdekel a téma, megnézheti ezeket a videókat, vagy hasonlóakat a YouTubon.
















Néhány új kép az iskoláról, büfé, pihenõk, könytár...










Pénteken elbúcsúztunk három osztálytársunktól, és a legjobb tanárunktól, Philtõl.
Tõle zárszóként azt a tanácsot kaptuk, hogy mindenki olvasson mindennap! Mindegy, hogy mit, könyvet, újsagot, internetes bejegyzést, természetesen csak korrekt szöveget. Nem baj ha nem is értjük, tessék rendületlenül, figyelmesen olvasni. Fontos az angol nyelv hallgatása is, naponta filmeket, riportokat nézni, zeneszövegeket hallgatni. Egyszóval folyamatosan, naponta mártózni az idegen nyelvben. 


Angliában nagyon népszerű a "bubble tea". A teát 1980-ban "találták" fel Tajvanban. Eredeti neve csen csu nai csa - buborékos tea. A teát a te instrukcióid alapján állítják össze. Kiválaszthatod a tea fajtáját, tejes, fagyis, vagy sima legyen, megmondhatod milyen teából legyen, például jázmin, gyümölcs vagy matcha, hidegen vagy melegen kéred, és a lényeg, milyen gyümölcsös tapiókagyöngyöt kérsz bele. 










A nyár folytatódik, az idõ gyönyörū, a város tele van túristákkal, nyelvtanuló diákokkal és kifogyhatatlan programokból...






Nagy Rita