Lassan véget ér a második Regensburgban töltött hetem.
A hétvégén egy izgalmas felfedező kiránduláson vettem részt.
Münchenbe utaztunk vonattal, ahol először a város történelméről tudtunk
meg többet, majd városnéző túrára indultunk.
München hatalmas város, talán egy hét sem lenne elég arra hogy felfedezzük, nem hogy pár óra.
Szavak helyett beszéljenek erről a kirándulásról a képek.
Ezen a héten egy másik, erősebb csoportba kerültem. itt is hamar
összebarátkoztam a csoport többi tagjával. Ezúttal olasz, cseh, svájci
és brazil tanulók mellé kerültem. A csoportban rajtam kívül nem volt
másik óvónő, azonban tanítónők többen is. Velük több aktuális témát
próbáltunk egy közös második nyelven megbeszélni.
Nem egyszerű feladat. Ráadásul ennyi idő alatt annyira átállt a
gondolkodásom a német nyelvre, hogy néha hazatelefonálás közben is meg-
megszólalok rajta. "Ein bisschen komisch."
Fontos tapasztalat:
Egy nyelvet igen... nyelvi környezetben a legkönnyebb megtanulni,
mert fennáll a kényszer, hogy azon a nyelven intézd a dolgaid, többnyire
más közös nyelv híján mindenkivel kénytelen vagy ezen megszólalni.
Nagyon könnyű így barátságot kötni bárkivel, nem csak a csoportban levőkkel.
Én például két japán lánnyal, három svájci lánnyal és egy
venezuelai és egy olasz fiúval barátkoztam össze nagyon rövid idő alatt.
Összefoglalva, rettentő hasznos tapasztalatokkal és új barátságokkal gazdagodva térek haza hamarosan.
(Sajnos... de már itthon várnak rám :) )
Horváth Katalin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése