Ped@Go 3. forduló eredmények - online fordulók végeredménye

Ma délután megjöttek az utolsó online forduló eredményei is. Csapatunk, az országos versenyen, a három versenyhét után végül  

harmadik 

helyezést ért el, 3 és fél ponttal lemaradva az elsőtől.

A héten saját munzeekat kellett elhelyeznünk, illetve érdekes, kreatív sétarajzokat kellett készítenünk telefonos applikációk segítségével. 

A Runkeepert, Endomondot sokat ismerik, használják, mi most egy másik, megfordított használatát mutatjuk meg. Ha szeretnénk a gyerekek érdeklődését felkelteni egy jó kis sétához, vagy bringázáshoz, vegyük elő a térképet, rajzoljunk fel rá egy klassz ábrát, és már indulhatunk is. A végén aztán ha a gyerek megoszthatja a barátaival, tuti sikere lesz... így biztosan szívesebben áll majd fel a gép mellől, és  indul majd  egy kis mozgásra. 

Aki kíváncsi, hogy miket is "alkottunk", az alábbi linkeken megnézheti: 

https://www.endomondo.com/users/13057846/workouts/544996206

http://runkeeper.com/user/gykarglm/activity/594014801

Aki a héten többször látott minket a focipályán biciklivel, vagy éppen gyalogosan, madzagokkal, vagy papírlapokkal fel-alá, kacskaringózva, vitatkozva :) mászkálni... nem az év végére becsavarodott pedagógust látta :) csak mi próbáltuk kirajzolni a GPS segítségével a PED@GO logóját. A végén azért sikerült :) nagyjából :)

Persze a tuti ötlet, hogy hogyan lett volna még tökéletesebb, a vasárnap esti, levezetéses beszélgetésen ötlött eszünkbe...de hát akkor már késő volt... a feladatokat beadtuk :) 

Azért nem lett rossz a végeredmény sem : 

https://www.endomondo.com/workouts/546646975/13057846

Aki pontosabb, bővebb infókat szeretne a témával kapcsolatban, nyissa meg az alábbi linket, érthető, mindenre kiterjedő segítséget, és sok ötletet kap. 

https://komposzt.wordpress.com/

Tehát a verseny online szakaszának vége...sajnos:)

Sok izgalmas, érdekes dolgot, lehetőséget, Web2 alkalmazást, applikációt ismertünk meg, és gyakoroltunk be. Munkánkat, hétköznapjainkat színesebbé tudjuk varázsolni ezekkel. Köszönjük a lehetőséget!

Országos harmadik helyezésünkkel megint jó hírét keltettük településünknek, és a sok iskola, középiskola között,  óvodánknak.

Megálltuk a helyünket sok informatikus pedagógus között is.

Sokat dolgoztunk, izgultunk, nevettünk és mozogtunk. Rengeteget tanultunk, kicsit megújultunk.

Most pedig jöhet  a folytatás: a három napos döntő, végső összecsapás,  Zalakaroson, ahova csak az első húsz csapat jutott be.

Ezen a csapatban lesz némi változás, mert a döntő idején én a megnyert Erasmus+ pályázat keretében éppen egy angol nyelvi kurzuson veszek majd részt, Angliában. Így helyettem a döntőn az óvoda vezetője Kovács Tiborné, azaz Panni néni fog versenyezni.

Most egy kis szünet, és július 5-7 -én újra beszámolunk az eredményekről.

                                     A csapat nevében:  Nagy Rita

Munzeesodunk :)

A Ped@Go verseny egy másik feladata, egy geolokációs játék - a MUNZEE - megismerése, használata és használatának pedagógiai vonatkozásainak felismerése, felkutatása volt.

Munzeevadászaton :)

A Munzee nagyon jó dolog, ha akarjuk, csak egy pontszerző játék, ami azért némi mozgással jár együtt, ha akarjuk sokkal több is lehet. Lényege, hogy QR kódokat, azaz Munzeet kell megtalálnunk GPS alapján a telefonunkkal. Hogy hol vannak ezek a Munzeek? Regisztrálj a http://www.munzee.com/ ra, hozd létre saját fiókodat és már indulhat is a játék:)

A térképre kattintva már látod is hol, merre vannak Munzeek, és már indulhatsz is bescannalni őket. Persze mindegyikért pont jár. 

Ez egy az egész világon kedvelt játék, a legnépszerűbb Amerikában és Angliában, de Magyarországon is vannak már teljesen elmunzeesodott települések. Környékünkön Székesfehérváron érdemes igazán vadászni, vagy a Velencei tó partján, Dunaújvárosban nem túl sok van, de azért ott is keresgélhetsz. ...és már Perkátán is van néhány!

Perkáta első munzeeja :)

Te magad is rakhatsz le munzeekat. Ha többet akarsz puszta pontgyűjtésnél, helyezd a munzeekat, olyan helyekre, ahol érdemes felfigyelni valamire. Lehet az egy fontos hely, egy szép vagy neveteses épület, természeti kincs. Ha szeretnél, kapcsolj hozzá információt, vagy kérdést. 

Mozgás, játék, kikapcsolódás, kalandvágy versenyszellem... és tanulás! Mindez egyben a Munzee.

Forrás : Wikipédia

Ha szeretnél pontosabb, részletesebb infókat, keresd fel a következő weboldalt : 

https://komposzt.wordpress.com/2013/04/27/munzee-tanarszemmel-kincsvadaszat/

Jó munzeezást :)

             Nagy Rita

eBiztonság Minősítés

A Ped@Go verseny egyik feladataként regisztrálni, és minősíteni kellett óvodánkat az esafetylabel.eu oldalán.

Itt a 30 kérdésre adott válaszok alapján óvodánk BRONZ minősítést kapott.

Forrás: http://www.slideshare.net/Sulinetwork/fzi-otlia-ebiztonsg-a-gyakorlatban

Hogy miért van erre szükség?

Néhány elgondolkodtató adat :

- Az EU-ban a tizenévesek mindössze 93 % a internetezik

- Az EU-ban a 9-16 évesek 43 %-át már érte sérelem az interneten

- 14 % már látott és fogadott szexuális tartalmú képeket és üzeneteket

- A fiatal internetezők 79 %-a nem figyel a privát adataira

- Magyarországon a 9 - 12 évesek 6a %-ának teljesen publikus a profilja.

Adatok forrása: http://www.slideshare.net/Sulinetwork/fzi-otlia-ebiztonsg-a-gyakorlatban

Jó alkalom volt ez megvizsgálni óvodánk internet- , IKT eszközök- , hardver- ... használati szokásait, paramétereit. Sok dolog tudatosodott bennünk, tisztábban látjuk helyzetünket, illetve látjuk, hogy min kell változtatnunk intézményünk ebiztonsága érdekében. Az előttünk álló feladat, hogy olyan változtatásokat eszközöljünk, hogy teljesüljenek  az ezüst fokozat követelményei.

Az alábbi linken több is olvasható a témával kapcsolatban.

http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/hirek/ebiztonsag-minosites-hazai-iskolaknak

                              Nagy Rita

Ped@Go 2. forduló eredmények

Tegnap, miközben éppen szorgosan oldottuk a Ped@Go országos eBiztonsággal kapcsolatos versenyének 3. fordulós feladatait, megérkeztek a 2. rész eredményei. A részletes adatok az alábbi linken elérhetőek. Csapatunk  KISEGEREK néven található:

http://www.sulinet.hu/sulinetwork/

Az adatok alapján büszkén jelentjük, hogy a héten maximális pontszámot értünk el, így jelenleg a 3. 

azaz a 

3. 

helyen állunk !!!!

A múlt héten lényegében 3 feladatot kellett megoldanunk. Az első feladat intézményünk internet-biztonságának megvizsgálása volt, egy Európa-szerte ismert és elterjedt,  eBiztonság Minősítés program, az esafetylabel.eu honlap segítségével . 

A 2. feladat egy geolokációs játék, a Munzee megismerése volt. Regisztrálnunk kellett a játékra, meg kellett ismernünk szabályait, és a benne rejlő pedagógiai lehetőségeket.

Forrás: Wikipédia

A harmadik téma volt a legnehezebb. Videót kellett készítenünk egy, az intézményünkben nevelt gyermekek korosztálya számára releváns, internetbiztonsággal kapcsolatos témában, szigorú időkorlát és egyéb szabályok mellett. 

...és itt a végeredmény:

A videóval szeretnénk felhívni a felnőttek figyelmét, hogy az óvodás korú kisgyermek internethasználata veszélyes is lehet. A gyerekek véletlenül olyan tartalmakra is kattinthatnak, ami nem csak a virtuális, de a valós világban is nyomon követheti, nyomaszthatja, őket, majd ha ezek a félelmek felszín alatt maradnak, a kisgyerek a szülő számára megmagyarázhatatlan viselkedésformákat produkálhat. 

Az óvodáskorú gyermekek internethasználata során elengedhetetlen a szülői kontroll! Ez személyes együttléttel, vagy valamilyen technikai megoldással (külön fiók, speciális korlátozások, letiltások, jelszavas hozzáférések...) is megoldható. 

Itt ajánljuk két hete feltöltött bejegyzésünket, melyben hasznos linkeket gyűjtöttünk össze a témában : 

http://perkataiszivarvanyovi.blogspot.hu/2015/06/linkgyujtemeny-biztonsagos-internet.html

Reméljük a héten is sikerül jó feladatmegoldásokat beküldenünk !

A csapat nevében Nagy Rita

"Bolondballagók" az oviban :)

Nagy izgalommal vártuk az oviban a nyolcadik osztályos "bolondballagókat". Már messziről hallottuk vidám hangjukat, nevetésüket. Hangos énekszóval, tarka  maskarába öltözötten zúdultak be, ölelgetve, puszilgatva aki csak útjukba került. Megható volt látni Őket, hiszen egy pár évvel ezelőtt még ők is ilyen kis picik voltak, akik rémülten bújtak az asztal alá ezektől a " rémisztő" felnőttek elől. 

Köszönjük Nekik a  vidám perceket és kívánunk sok szerencsét, jó tanulást, sikeres életutat a továbbiakra!

        Az óvoda dolgozói nevében Kárász Ferencné

Mészáros Zsuzsanna írása Pedagógus napra

AZ ISKOLA

Fotó forrása:Andrzej Szymański

   Amikor engem tudásra és emberségre neveltek, avagy igaz mese azokról az iskolásokról, akik nem ismerték a televíziót, a mobiltelefont, a számítógépet, mégis orvos, mérnök, tanító lett belőlük!

Azt hiszem édesanyám nagyon megkönnyebbült, amikor az augusztusi vásárban nem a fényes lakktáskára mutattam, hanem az olcsó keménypapírból készült hátitáskát nyaláboltam magamhoz. Annak a külső oldalán egy szép színes papagáj üldögélt egy faágon. Tarka volt, vidám és mivel sokkal kevesebbe került, mint a fényes fekete, hát kaptam bele egy szép felnyitható fából készült kéknefelejcses tolltartót is. Elsőben mindössze egy grafit ceruzám, egy radírom és egy piros - kék színesem volt. Év vége fele kellett egy doboz 6 színű ceruza, egy üveg tinta és egy mártogatós toll. 1954-et írunk. A bátyám ezen az éven ötödikbe ment. Neki édesanyám sötétkék vászontarisznyát varrt. Az írószerszámai pedig egy kis szütyőben voltak.

Én nagyon boldogan mentem iskolába. A betűket a testvéremtől már megtanultam, csak szavakká összeállni nem akartak a ceruzám hegyén. No de erre volt a drága emlékű Bilics tanító néni, aki még úgy nevezett „apácatanító” volt.

Hátra tett kézzel ültünk a padban, és ő bizony nagyon szigorúan fogott minket. De az év végi vizsgán nem is kellett szégyenkezni, sem neki, sem nekünk. Mert az én időmben még volt év végi vizsga. Olyankor a szülők körbe ülték a tantermet, mi gyerekek meg a tanító nénivel megmutattuk, hogy mit tanultunk egész éven át.

Második osztályban Marton Ilonka néni tanított. Hála istennek a mai napig köztünk él még, pedig már én is öregasszony lettem.  Neki az édesapja is tanító volt. Az egész falu szeretetét, tiszteletét élvezte az egész Marton család. De ilyen szeretet és tisztelet övezte a Felker tanár úrékat, a Györkös tanár bácsit és családját is.

Nagy szeretettel gondolok vissza a Szigeti tanár nénire, Burkovits Juditra, Petrik Terikére. Nem sorolom tovább, pedig a nyolc év összes nevelőjét kapásból el tudnám mondani.

Gyerekkoromban úgy tartották, hogy a falu három legfontosabb embere: a pap a doktor meg a tanító. Szüleim csak négy osztályt jártak, tíz évesen már a grófné napszámosai voltak. Édesanyám bizonyítványát ma is őrzöm. Tiszta kitűnő volt. Sokat meséltek arról az időről amikor még a Fűrész Gyula, a Mészáros tanító, meg az Editta nővér tanította a gyerekeket a faluban. Háború után a grófi kastély lett az iskola. Én is odajártam nyolc évig. Egyik héten délelőttös voltam, másik héten meg délutános. A Böcs Feri bácsi meg a felesége volt a gondnok. Ők takarítottak, végzeték a javításokat, télen meg fűtöttek a vaskályhákban. De a gyerekek körében népszerűségük leginkább a csengetés miatt volt. Nagy megkönnyebbülés jött ránk, ha Feri bácsi megrángatta a hatalmas csengő kötelét, mert ez az óra végét jelezte. Ebben az időben nem igen volt rossz tanuló, mert minden gyengébb tudású gyereknek volt egy tanulópárja, aki segített neki.

Alsó tagozatban kisdobosok, felső tagozatban úttörők voltunk.. Fontos volt, hogy jól tanuljunk, mert könyvjutalmat kaptunk, kirándulni mehettünk, nyáron táborozni vittek minket. Összetartásra neveltek bennünket, egymás segítésére, tanáraink tiszteletére, idősek megbecsülésére.

Alsó tagozatos koromban hetente kétszer az utolsó óra hittanóra volt. Felsősöknek tanítás után a templomban tartotta a tisztelendőatya a hittant. Mi gyerekek nagy áhítattal harsogtuk a kismisén a szent énekeket a plebánosatyával . Hétköznapokon többször összetalálkoztunk vele a szőlőhegyen. Ilyenkor kék munkásruhában volt, kapált, permetezett. Ott akkor a „Vili bácsi „volt. Sajnos ma már az ő hófehér nádtetős présháza is romokban hever.

1955 pünkösdjén voltam elsőáldozó, 59 pünkösdjén pedig bérmálkoztam. Ez a nap emlékezetes volt, mert az osztálytársaim több mint fele karórát kapott ajándékba. Természetesen én is. Bizony abban az időben egy 180 forintos karóra akkora dolog volt, mint most egy ajándékba kapott menő mobiltelefon.

Mivel mi a falu szélén lévő utcában laktunk nekem bizony több mint fél óra volt a gyaloglás az iskolába. Elsőben még „belinérkendőbe” csavarva, gumicsizmában róttam az utat, bokáig  érő sárban, végig a „Búgervároson”.

Zsebemben meleg sült krumpli volt, amit tízórai megettem. Akkoriban mi zsíros, lekváros, vagy mézes kenyeret vittünk magunkkal, amit a nagyszünetben fogyasztottunk el. Mindig volt hozzá olyan gyümölcs, ami éppen érett. Alma, körte, szőlő, szilva. Én gyerekkoromban narancsot, banánt nem ettem, sőt nem is ismertem.

Alsós korunkban hátitáskánk volt, „tomi” nadrágunk, iskolakötényünk. Felsőben már fekete klott köpeny és kézi aktatáska.

Rövid hajú lányok nemigen voltak. Hajunkat édesanyánk befonta egy vagy két „coffba.

Perkátán úgy mondták csicsába.

Nyolcadikos voltam, amikor divatba jött a frufru és a lófarok. 1962-ben a tablóképünkön már vannak rövid hajú, dauerolt frizurás osztálytársaim is. Nekem lófarkam van nagy fehér masnival.

Nyári szünetben gyógynövényt gyűjtöttünk, a Kossuth téeszbe jártunk málnázni, Mélyvölgyben barackot szedtünk. Kisperkátán a kertészetben dolgoztunk, az Alkotmány téeszben kukoricát címereztünk. Úgy hívtak minket, a gyerek brigád. Lovaskocsik vittek ki a földekre, idős bácsik vigyáztak ránk és irányítottak minket, már persze ha bírtak velünk. De azért néha ők is benne voltak a csínytevésekben. Sőt egy-két rosszaságot tanítottak is. Így történhetett meg, hogy a szöcske néha a lekváros üvegből pislogott kifele, egy-egy kis zöld béka, valahogy mindig a ceglédi kannánkba került, a kölök csuri pedig fészket rakott a szatyrom fenekére. Úgy elment a nap, úgy elment a nyári szünet, szinte észre sem vettük. Játszva kerestük meg a tanszerek ás búcsúra való új ruha árát.

A „nagykultúrban” bálok és színházi előadások voltak. A „kiskultúrban” volt a könyvtár meg a szakkörök. Bábszakkör, fotószakkör, kézimunka szakkör. Téli estéken még a felnőttek is jöttek velünk. Hímeztek, horgoltak, kosarat kötöttek, szatyrot fontak. Közben persze ment e mese, az anekdotázás. Híres volt a Cirok bácsi fafaragó köre. A falu határain túl is kiállításra kerültek a tárgyai.  Szeretettel, tisztelettel emlékezik az egész falu Havrilla János bácsira. Ő volt évtizedekig a könyvtáros. Még a több kilométerre lévő pusztákra is hordta az olvasnivalót a hátizsákjában, télen nyáron, természetesen gyalog. Bizony tömve volt a könyvtár, ha író-olvasó találkozót szervezett. Felsős koromban ott ismertem meg Németh Lászlót, Bari Károlyt és a Dunaújvárosi Rózsa Andrást, Miskolczi Miklóst. János bácsi vasárnap délután mindig vetített nekünk olyan filmeket, amik az iskolában kötelező olvasmányok voltak. Mivel abban az időben még a falut elhagyni sem igen volt módunk, emiatt nagyon szerettük az utifilmeket, a természetfilmeket. Igaz, hogy ezek csak diafilmek voltak, de nagy élményt jelentett akkor nekünk a Hortobágyot, Kékestetőt, a Kis-Balatont látni.

Hogy hol volt a „kiskultúr”, amihez nekem annyi szép emlékem fűződött? A mostani „Zsuzsi bolt” helyén.

 Messzire jutottam a papagájos táskától, amiben a tudásom, emberségem lakott. Nem volt televízió, számítógép nem volt mire támaszkodni, nem volt ami helyettem gondolkozzon. Ha elakadok, ma egy marokba fogható egér könnyen súg nekem. A világ dolgaimban könnyen eligazodom a segítségével.

Az én iskolám azonban más iskola volt. Tudásomat nagyon sok helyről kellett beszerezni. Nagyon tág, sokrétű emberi kapcsolatra volt szükségünk ahhoz, hogy okosodjunk, erősödjünk, becsületes szorgalmas emberré váljunk. Ezt a kemény iskolát járták a szőlőhegyről járó Plasek gyerekek, a kilómétereket baktató bárányjárási gyerekek, de nem egy kőhajításra volt  az iskolától sem a Forrás-tanya, sem a Nyuli tanya.

Így pedagógusnap táján köszönetet mondok minden tanítómnak, akiknél hátratett kézzel pisszenés nélkül kellett ülni az órán.  Én soha nem gondoltam haraggal vissza rájuk, mert megdorgáltak szamárfüles füzetemért.

Kérem, hogy ők se haraggal gondoljanak rám a buta gyerekes csínytevésekért, a rosszalkodásokért, hiszen akkor még csak emberpalánta voltam.

Azzal a versrészlettel fejezem be az igazmesémet, amit 1962 évzáróján szavaltam, és az első versek egyike volt, amit megtanítottam a kislányomnak is.

Reviczki Gyula : Nyár

Fák között  és fák alatt de vidám az élet.

Nyúl szalad , virág fakad, zeng a lombon ének.

Hajahopp a madárral dalolok!

Szép világ te jó napot!

Az írás részlet Mészáros Zsuzsanna: Gyermekkorom emlékei című könyvéből

                                                                          Minden jog fenntartva!

Iskolásként újra az oviban

Egy évvel ezelőtt, az akkor búcsúzó Cica nagycsoport utolsó óvodás családi napján a szülők részéről felmerült egy ötlet, jó volna egy év múlva újra találkozni itt az óvodában, egy családi nap keretében. Igaz hogy a gyerekek már az első osztályt is kijárják addigra, de ők a gyerekekkel együtt olyan jól érezték magukat itt az óvodában, hogy szívesen visszajönnének újra.

És nem felejtettek el bennünket! Örömmel jöttek, és mi nagy szeretettel vártuk őket, mintha nem is telt volna el közben egy esztendő. Ilyen még nem volt óvodánk történetében, de ez is azt bizonyítja, hogy a négy év során milyen jó kapcsolat alakult ki, nem csak a gyerekek, de a szülők között is.

Volt szalonna-kolbász és virsli sütés, homokozás, Titanilla születésnapi köszöntése cicás tortával, kerékpározás és természetesen az elmaradhatatlan közös focizás. Még az anyukák közül is voltak, akik beálltak a csapatba.

Olyan jól sikerült a találkozónk, hogy az este folyamán felvetődött egy kérdés: 

           -„Eljöhetünk jövőre is?”     

                  

 … a válasz: hát persze, hogy igen!

                 

                            Mosonyi Györgyné és Nagy Rita 

Csillogó gyerekszemek!

A Szülői Szervezet szervezésében, aktív közreműködésével zajlott óvodánkban a gyermeknap. Köszönjük a sok-sok ötletes tevékenységet (arcfestés, kincskeresés, célba dobás, lovacskázás, kuglizás, polgárőr autó kipróbálása), valamint a sok-sok udvari játékot mindenkinek, aki részt vett abban, hogy a gyermeknapot emlékezetessé tegye óvodásaink számára.

Kovács Tiborné

  Óvodavezető

A fotókat Cili néni, Ági néni és Rita néni készítette .

Köszönjük!